Sziasztok!

Elnézést kell kérnem tőletek, amiért körülbelül 1 hónapja nem jelentkeztem. Nem tudom elmondani pontosan miért, de kicsit el voltam havazva és nem jutott rá időm, sem a lelkiállapotom nem igazán engedte. Kicsit melankólikus volt  a hangulatom, de mostmár nagyjából minden rendben.

Na de hogy a lényegre térjek , el kell hogy mondjam, az unokatesómat kiengedték a kórházból. *_* Remélem hamarosan én is babusgathatom majd egy kicsit! Már úgy várom… ~_~
Aztán láttam a Alkonyat c. filmet. Hát valami eszméletlen volt. Én beleszerettem ebbe az egészbe. Főleg, mert a vámpíros könyvek(mint már mondtam) nagyon vonzanak és azzal, hogy most meg is filmesítették nagyon boldog lettem. Hihetetlen, hogy az egész az igaz szerelemről szól, és sajnos ma már csak kevesen hisznek ebbe.
Mert mi is az igaz szerelem? Vonzalom? Lelki kapocs? Ki tudja. De én hiszem, hogy, hogy mindenkinek van valahol egy párja, akit neki rendelt a sors…

Most beteg vagyok. Ma el akartam menni a Gödörbe valami “Fiatal divattervezők munkáinak bemutatójára”, de tegnap este felment a lázam, így nem igazán lenne célszerű…meg ugye anyám sem engedi. -_-” Ez a megfázás… xD
Na mindegy. A lényeg, hogy most itthon pihegek, és még kérdéses az is, hogy egyáltalán megyek-e holnap suliba.

Köszöntem!!! x)

Halál

A papám júniusban halt meg. Kiborultam. Még suli volt és nagyon eltört a mécses. Még mindig elpityeredek, ha rá gondolok. Kicsi koromban szigorú volt velem, de ahogy nőttem egyre elnézőbb és megértőbb lett.
És amikor azt gondoltam, hogy talán még az esküvőmet is meg fogja érni (ami lehet sose fog bekövetkezni xD), meghalt. Csak így…
Nem mentem ki anyuékkal a temetőbe. Féltem, hogy megint elsírnám magam, mert még mindig nagyon hiányzik, és azt kívánom bárcsak ne halt volna meg.
Szeretlek, bárhol is vagy most^^

Egy új élet

Pénteken megszületett az unokatesóm,  Csabika. =’)
Először nem volt olyan fényes a helyzet, mert a nagynéném korábban szült mint kellett volna, de már mind a ketten jól vannak. Csabit inkubátorba rakták és még mindig ott van, de csak mert erősödnie kell még.
Már alig várom, hogy láthassam! =)

Elgondolkodtam. Vajon hány élet veszhet el, miközben több száz új születhet bele a világunkba? Ebben a percben is hány új kis jövevény csöppenthet bele az élet nagy tengerébe? Az élet csodája csodálatos dolog. Semmivel fel nem cserélhető. Becsüljük meg!

“Nem az a fontos, hogy meddig élünk,
Hogy meddig lobog vérünk,
Hogy csókot meddig kérünk és adunk,
Hanem az, hogy volt egy napunk,
Amiért érdemes volt élni.”

Tegnap Ancsa buliján voltam. Sokat ittam…nem kellett volna. De igazából rosszabul is járhattam volna, mert most nem adtam ki magamból semmi fölöslegeset…ha értitek. =D Viszont nagyon fáj a hasam. Mindegy, csak elmúlik holnapig… xD
A buli végül is jó volt, de inkább lelkizős volt, mint tombolós. Nem baj, így is jól éreztük magunkat. =P
Bár Dettinek nem igazán volt élvezetes a buli, mivel egész éjjel hányt, Ancsa öldöklő cicájáról nem is  beszélve, aki meg akart minket enni… xD Egyébként nem vicc, tényleg ijesztő volt! =’D
Fél 5-ig beszélgettünk, és fél 10-kor már keltünk is. Nem volt egy kellemes, de azért dél körül már otthon voltam… =D

holnap

Mivel Katával és Patrival pénteken nem sikerült találkozni (anyám ügyködése miatt), azért a találkozót áttettük holnap 11re. Kíváncsi leszek, főleg mert szegény Patrit szétszivattuk msn-en. xD Nem baj holnap kap egy cuppanósat!! =’D Jó lesz velük találkozni, mert már 1 hónapja (ha nem több) nem láttam őket. =S
De majd most!!! =P

Végül pedig egy kérdés. Mi is az a boldogság? Lelki béke? Belső harmónia? Mindenkinek mást jelent.
Egy kisgyereknek a játék öröme, egy felnőttnek karrierje csúcsa…
” Nem a többiekért kell élveznünk rövid életünk minden percét, hanem azért, mert itt nem lesz második felvonás, nem lesz repeta, nem lesz ‘Vissza!’. “
És milyen igaz. Ha nem élvezzük ki az élet örömeit minek is kéne élni. Annak kell örülnünk amink van, és amit nekünk ajándékozott az élet.

Au revoir kedveseim! x)

Álom vagy valóság

Talán megmenteném a világot, ha úgy tartaná kedvem,

Talán elmennék innen messzire, és nem jönnék vissza sohasem.

Szeretnék felnőni és azt látni egy nap,

Hogy az életem tökéletes és már semmi sem változhat.

A baj csak az ezzel az egésszel,

Hogy csak álom marad az egész, nem ér el.

Miért nem lehet minden egyszerű és boldog?

Miért nem élhetünk nyugodtan, anélkül, hogy jönnének a gondok?

Fájdalom, csalódás, szerelem

Miért állok úgy, mint egy esetlen?

Szerencsétlen életem talán jobbra fordul,

S majd valamikor az álom megvalósul.

Te, ki most ezt hallgatod, gondolkodj el ezen,

Vagy jöjj hozzám, s fogd meg a kezem!

Valósíts meg álmaid, s tedd jobbá az életed!

Idővel boldog leszel, hogy mindezt elérted.

S ha mégsem sikerül, ne bánkódj, kérlek!

Csak üvölts az éjszakába, s add ki a mérget!

Minden rontás, s minden gond nélkül éld meg a jelent,

S tedd jobbá a világot …Velem!

Múlt héten nem írtam bejegyzést, mert nem igazán volt kedvem, meg a suli is kikészített, de most végre kipihentem magam kicsit, úgyhogy végre kiönthetem a lelkem. =)

Szóval, hogy rátérjek a lényegre, valahogy rájöttem, hogy Magyarország kurvára el van cseszve. Kezdve a kormánnyal, a kurva ellenzékkel, akik szítják ezeket a tüntetéseket, aztán a tömeg közlekedés… Na ezt tegnap tapasztaltam -.-” Épp egy buszon ültem, mikor odajön egy ellenőr. Odaadtam szépen a bérletem, erre elkezdi, hogy látszik h el van satírozva meg mittomén. Mondom nagyon nem. Annyira felhúzta az agyam. Rádásul még megnézte a személyim is, hogy hány éves vagyok. Ha valamit akar mondja meg…hülye paraszt. Ez volt tegnap.
Ma. Punnyadás. Ásítozás…főleg. xD  De megbeszéltem Katával meg Patrival, hogy elmegyünk holnap Arénába. Jó lesz. =D Röhögés agyhalálig… =P
Ja meg azt is kitaláltam, hogy meg akarom nézni az Alkonyat c. filmet. [katt] Annyira bejönnek az ilyen vámpíros dolgok. Például most is egy olyan könyvet olvasok. Nem tudom…valahogy vonz.
VISZONT az a feltételezés, hogy még ma is léteznek, kicsit furának hangzik és nincs igazán valóság alapja szerintem, bár ki tudja. Lehet, hogy épp lesben áll egy az utcán… xD

Hm… még valami.   Sokszor van úgy, hogy kitalálok valamit és úgy gondolom, hogy majd megváltozik valami. De nem. Sajnos nem élhetünk az álmainkban…kár. Az álmaink sokszor tűnnek jobbnak, mégis a való világ az, ahol meg kell állnunk a helyünket. Megélni az álmainkat. Ez lenne a lényeg. Talán sikerül…

Nem tudom eldönteni, hogy mi is van velem mostanában. Pár bejegyzéssel ezelőtt leírtam, hogy mennyire szerelmes vagyok… hát lehet becsaptam magam. Kicsit kiismertem a srácot, és rájöttem, hogy ő nem igazán nekem való, de igazából nem is ez a fontos most.  Üresnek érzem magam, mégis néha már túl sok az, ami körülöttem van. Barátokkal vagyok körülvéve akiket szeretek, és sokszor hálát adok az égnek, hogy mellettem vannak. Mégis mostanában fura érzéseim vannak, azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő. Hogy fogunk kinézni? Mi lesz a munkánk? Milyen kalandokat élünk még át? Vajon boldogok leszünk-e?  Érdekes. Biztos ti is gyakran felteszitek magatokban ezeket a kérdéseket, de engem mostanában gyakran foglalkoztatnak ezek a dolgok…

“Ha nagy csapás, lelki fájdalom ér, mindenekelőtt gondolj arra, hogy ez természetes, mert ember vagy. Mit is képzeltél? Ember vagy, tehát kedveseid meghalnak, barátaid elhagynak, s minden, amit gyűjtöttél és szerettél, elrepül, mint a por a szélviharban. Ez nem csodálatos, hanem a természet rendje szerint való, ez az egyszerű és természetes. Inkább az a csodálnivaló, hogy nem érnek mindennap nagy csapások. Ember vagy, tehát szenvedned kell; s szenvedésed nem tart örökké, mert ember vagy.”

Ma fellépésünk volt a kórussal Cegléden. Először azt hittem, hogy szar lesz,de kurva jól végződött. Odafelé nem volt semmi különös, csak beszélgettünk meg hasonlók. Aztán próba volt… És akkor megláttam egy tök helyes srácot… *.* Mind1, nem ez volt a lényeges. =P Szóóóval próba volt, aztán át kellett öltöznünk és utána jött a SHOWTIME! =D  A koncert jó volt, csak nagyon  fáztam, meg ásítoztam! x) Na aztán jött a “fogadás”. Úgy volt, hogy átöltözünk mielőtt átmennénk, de NEEEM a tanárunk kitalálta, hogyha átöltözünk biztos majd pasizunk. :/  Ezért a köcsög karnagy miatt apáca ruhába /nyugi igazából nem az, de nagyon szar XD) kellett maradnunk. Jaaaa és a legjobb az volt, hogy azt mondta fél8kor értünk jön, erre ő 8ig kajált… =/ Szóval addig abba a szar cuccba kellett lennünk…
Mikor végre átöltöztünk a pécsi kórus (ahol a helyes srác is volt =P) elkezdett énekelni, bár sajna mi nem tudtunk bekapcsolódni… szemetek. o_O
Végül aztán negyed9 körül elindultunk vissza Pestre. Az úton végig énekeltünk és KURVA JÓ volt. Igaz, már nincs is hangom miatta…hát még mi lesz holnap! =D

Nos jóccakát nektek drága barátaim! Jövőhéten még írok nektek!!! =)

Hát hazaérkeztem és elég érdekes állapotba. Igaz, már vasárnap is írhattam volna, de nem volt hozzá erőm. xD Na szóval akkor…
Pénteken este lementünk hatan a telkünkre. Igazából, annyira nem buliztunk aznap annyira jót, csak egy kicsit becsíptünk, de semmi más.  Hajnal 5ig beszélgettünk, ami jó lett volna, de úgy hogy már 7kor keltünk nem volt annyira élvezhető… xĐ A délelőttöt és a délutánt nyugodtan eltöltöttük, de már 6 körül arra gondoltunk, lassan le kéne menni, és elkezdeni a bulit. Végülis 7 körül kezdtünk el inni. Mivel pénteken megittuk a enyhébbeket, így szombatra, csak az ütősek maradtak (pl: royal vodka, kalinka, teqila). Heni azt mondta: “Ma okosan igyunk!”, ezt félretéve én egymás után ittam a köröket, magammal húzva a többieket. 8kor már mindenki K.O. volt és a fűben heverészett. Cigi egyik kézben (ami a részemről és Ancsa részéről sem volt túl pozitív, mivel mindketten rühelljük) telefon másik kézben. Na igen. Hivogattam mindenkit és elmondtam, hogy mennyire szeretem őket. Furcsán jött ki a dolog.  Ancsával elég szarul is lettünk úgy fél9re, úgyhogy a vödrök teli lettek a melléktermékeinkkel… xD  Nagyon készek voltunk.
Hát, mondanom se kell másnap úgy éreztem magam mint a mosott szar, aztán kb. 3ra hazavergődtem. =D
Amit igazából levontam, az az, hogy nagyon sok baráttal vagyok körülvéve és nagyon jo, hogy még vannak ilyenek.  Zárójelben hozzáteszem, hogy a bulin mindneki megtudta, hogy kiért vagyok most oda, és hétfőn elég gáz volt az a szitu, mikor odahívták hozzánk… *szégyellős*
Most beteg vagyok. Tök szar. Itthon fetrengek egész nap. Fáj mindenem.

A héten majd még jelentkezem… x)

Jelentem, hogy betöltöttem a 16. életévemet és most nagyon boldog vagyok vele. Köszönöm a barátaimnak és mindenkinek, aki felköszöntött. Nagyon szeretem őket, és nélkülük nem nagyon maradnék életben ebben a világban… =]

Najo. Lelkizésnek vége. Igazából a mai napom nem volt annyira érdekes mint vártam, de hát ezvan. A legjobb meglepetést azt a reggeli “Boldog Születésnapot” dal volt, Timitől, Cynthitől és mindenkitől aki ott volt.  Annyira aranyosak, hogy nem felejtették el… *meghatódik*
Viszont a délutánom az nagyon jó volt. Úgy volt, hogy találkozok Patrival 3-kor Határ úton. Ehhez képest odaértem fél 4-re. Hogy miért? Megmondom. Egy barátnőm épp szerelmi válságban van, így neki kellett végigkövetnem a szerelmi életét, de végül aztán leléptem, szép csendben, úgy ahogy kell. xD
Na mind1. Lényeg, hogy Patrival aztán elmentünk Westendbe úgymond “shoppingolni”, de igazából, csak az anyukájának akartunk ajándékot venni, amiből végül az lett, hogy én vettem magamnak egy cipőt, meg egy övet. Igaz az ajándékot is beszereztük. Ja és persze -mint mindig – röhgötünk mindenen és megint hülyének néztek az emberek. Nemgáááááz, már megszoktuk. xD

Holnap

Már nagyon várom. Lemegyünk páran telkünkre és jót fogunk bulizniii, így szülinapom alkalmából. Nekem is lesz  Sweet16 bulim. =D Najo azért az túlzás, mindenesetre jól fogjuk magunkat érezni, ha meg is fagyunk egy kicsit. Majd összebújunk. xD
Szóóóóóóóvel legközelebb vasárnap írok majd, mikor haza jövök. Kiváncsiak vagytok?? Hát én is… =D

Egy hét telt el az előző bejegyzés óta, és tudjátok miért?! Mert tanulni kell. És már kezdek megőrülni. Még csak most kezdődött el az év és máris doga-doga hátán. Most is itt görnyedezek a könyvek fölött és legszívesebben sikítanék dühömben. De most komolyan. Gondoljatok bele, hogy én most latint tanulok. Igen latint… :/ Halott nyelv és tanulom. De mégis minek, hogy majd bevonuljak apácának?! Ráadásul olyan rohadt nehéz mint az összes nyelv összevetve- jo talán a kínai nehezebb xD – és a tanár is egy szadista állat. Áááááh elegem van.

Másról.

Szerelem. Mit is jelent ez? Hát igazából én sem tudom. Már nagyon rég éreztem ilyet…most is lehet,hogy csak hülyeségeket kordok itt össze, de… van egy srác. Ebben az évben jött a sulinkba és amint megláttam, valami megmozdult bennem. Nem tudom pontosan mi, de… hihetetlen.
Mi is a szerelem fogalma?
“Egyik jelentése vágyakozással, rokonszenvvel, intimitással párosuló érzelem, másik jelentése pedig az ilyen érzelmen, illetve a szexualitáson alapuló tartós érzelmi kapcsolat két ember között.”
Hát én nem tudom. De mindig mikor dumálok vele valahogy hideg fut végig a hátamon és félek a szemébe nézni. Nagyon furcsán érzem magam. És érzem, hogy ez csak plátói szerelem, de… annyira érzem, hogy ő más. Sajnos belezúgtam…túlságosan is.
De most komolyan. Szerintetek létezik szerelem az első pillantásra? Az első szem csillanásra? Vagy csak túlreagálom?! Bonyolult ez nekem… =]